Jézus alázata

"Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt: aki Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és emberként élt; megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig." (Pál levele a filippiekhez 2:5-8)

Sokan úgy vélik, hogy világunk olyan, mint egy "versenyistálló", és csak törtető, hatalomra vágyó, saját érdeket előtérbe helyező gondolkodással lehet érvényesülni. Ilyen hozzáállással rövidtávon, a földi élet viszonylatában, látszólag gyorsan lehet előre jutni, de az örökkévalóság távlatában ez zsákutca. Az első emberpár első kísértése hasonló vágyakat ébresztett fel bennük: nem elégedtek meg a Teremtőtől kapott ajándékokkal, lehetőségekkel, hanem többet akartak, megirigyelték hatalmát, olyanná akartak lenni, mint Isten.

Mire vezetett a történelem során, mire vezet ma is az emberi kapcsolatainkban az alázatot nélkülöző magatartás? Ma is látjuk, hogy milyen gyümölcsei vannak: fájdalom, elégedetlenség, irigység, féltékenység, önzőség, bántások, gyilkosságok, háborúk, szenvedés és halál. Erre a világot és emberi lelket elpusztító gőgre Isten válasza Jézus alázata volt. Az Isten emberi testet öltve jött közénk, hogy példát adva, és szolgálva mutassa meg a szeretet útját. Elengedte isteni jogait, hatalmát, megüresítette magát, és egy másik utat mutatott földi életével, olyat, amely a bűnös emberi szívnek szabadulást, gyógyulást adhat. Az Isten szeretete Jézusban láthatóvá és érzékelhetővé vált. "Azért jött, hogy elfogadja, és magára vegye az egész emberiséget, s hogy minden emberrel együtt térhessen haza, sőt hazavezessen »minden testet«. Leszállva újra összegyűjtötte »övéit«, Isten nagy családját." (Joseph Ratzinger) Odaszánásában feltétel nélküli szeretet volt, amelynek ma is lélekmentő hatalma van. Szeretet, amely nem a válaszreakciótól függ, hanem az Isten örökkévaló elhatározásától és hűségétől. Jézus alázata lerombolta az emberi gőg bástyáit. Isten tiszta, szent lénye, szeretete ma is hív magához. Jézus alázata példát mutat az engedelmességre az Atya felé, szolgáló szívre az embertársaink irányába. Az alázat szelíd erő, amely isteni erény, odafordul a másikhoz, magát háttérbe helyezve, hogy segítsen. Az alázat Istennel való személyes kapcsolat gyümölcse, amely meglátja saját gyengeségeit, testi korlátait, de meglátja Jézus alázatán keresztül az Isten kegyelmének emberi értelmet túlszárnyaló szabadságát is, amely igazán megnyithatja szívünket Teremtőnk és embertársaink felé.

"Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál, és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is." (Pál levele a filippiekhez 2:3-4)