Istennel töltött idő
"Azt azonban nem tudta Mózes, hogy arcbőre sugárzóvá vált, amikor Istennel beszélt." (Mózes második könyve 34:29)
Mózes a Sinai-hegyen negyven napot töltött az Isten jelenlétében. A Teremtő saját ujjával írta kőtáblákra a szövetség igéit, amelyet Mózes átadott népe számára. Amikor megérkezett, a vezetők meglepve látták, hogy az arca sugárzott. Az Isten dicsősége átjárta egész lényét, láthatóvá vált mások számára is, hogy a Mindenható jelenlétéből érkezett.
Ma is tapasztalható hasonló jelenség, amikor Isten megváltott gyermekei Uruk jelenlétében időznek. Az Isten igéjének tanulmányozása közben ma is megnyugtató válaszokat kaphatnak kérdéseikre: a békétlen ember nyugalmat találhat, az erőtlen erőre kaphat, a lelki betegséggel küzdő meggyógyulhat, a megrekedt lélek ígéreteket vehet át a jövőjére vonatkozóan. Az Istennel töltött idő megváltoztatja a lélek állapotát: megszabadíthat a vádlástól, a terhektől, örökkévaló, értelmes célokat adhat, erősítheti a hitet, jó kedvre deríthet, és a bizonytalanságban is erős alapra építheti fel az életet. Az imádkozó ember bizalommal beszélgethet Urával, hiszen Jézus Krisztus váltságának elfogadása bejárást biztosít a világmindenség Teremtőjének tróntermébe, ahol kiöntheti szívét annak, aki szeretettel várja az alázatos gyermekeit.
Isten jelenlétében nemcsak a háborgó lélek csendesedhet el, hanem az aggódó ráncai is kisimulhatnak, és fizikailag is felfrissülhet ember. A terhektől megszabadult lelket nem görnyesztik már a kibírhatatlan súlyok, szomorú arca boldogságtól, reménytől sugározhat. Látható lesz a változás.
Mit látnak ma az embertársaink rajtunk? Az élet fájdalmai keserítik tekintetünket, és a félelem miatti rettegés lopja el a mosolyt az arcunkról?
Isten ma is hívja a megfáradt embert: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." (Máté evangéliuma 11:28)
A Biblia olvasása, a Jézus nevében elmondott imádság, az istentiszteleten való részvétel, az ige tanulmányozására elvonult közösség, az egyéni csendesség, ahol Isten akaratát keresi a vágyakozó lélek, felüdíti a megfáradt embert, aki sugárzó arccal tesz bizonyságot arról, hogy jó az Isten jelenlétében lenni.
Mire vársz még?