Határaink Istennel

"Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint…" (Pál levele az efézusiakhoz 3:20)

Mindannyiunknak van elképzelése Istenről: életünk megtapasztalásai, a látott, hallott bizonyságok, a Bibliából olvasott történetek alapján kialakul bennünk egy személyes látás a Teremtőről. Milyen hatalmasnak látjuk őt? A bennünk és körülöttünk munkálkodó erők lekorlátozzák vagy felerősítik az Istenbe vetett hitünket. Gondjaink, a megoldásra váró kihívásaink, terheink nyomasztó súlya elhomályosíthatja a formálódó istenképünket. Aktuális élethelyzetünk határozza-e meg istenhitünket, vagy a Mindenhatóval való élő kapcsolatunk, hitünk alakítja körülményeinket? Nem mindegy, hogy melyik határozza meg a másikat.

Igénk kijelentése kiszélesítheti a gondolkodásunk határait, és bátorítása a legnehezebb időkben is reményt adhat. Pál hitvallása az Istennel kialakult személyes kapcsolat szilárd alapján nyugszik: átélt szabadulásai, Isten kézzelfogható, cselekvő erejének valóságos megtapasztalása megmutatta Pálnak, hogy Isten hatalma, mindenhatósága messze felülmúlja az ember legmerészebb elképzeléseit. Isten ereje irántunk való szeretetében lett láthatóvá: a szelíd erőben, amely nem erőszakkal gyakorolta hatalmát, hanem áldozatával törölte el a gonosz erejét. Nincs olyan ember által kifejlesztett fegyver, amely erősebb és hatékonyabb lenne Isten szereteténél, amely a legkeményebb kőszívet is megváltoztathatja. Imádságainkat meghatározza, hogy mennyire ismerjük azt, akit megszólítunk. Kialakult-e a bizalom, hisszük-e, hogy a leghatalmasabb Istenhez szólunk, aki mindent megtehet? A hitünk legyőzi-e a bennünk munkálkodó erőket, meghatározza-e a gondolatainkat, bizalmunk kifejeződik-e imáinkban?

"Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akiről nevét kapja minden nemzetség mennyen és földön: adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő lelke által, hogy Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység; és így megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy Isten mindent átfogó teljességére jussatok." (Pál levele az efézusiakhoz 3:14-19)